VÍZTUDOMÁNYI ÉS VÍZBIZTONSÁGI NEMZETI LABORATÓRIUM (RRF-2.3.1-21)

A tervezett Nemzeti Labor szakmai segítséget kíván nyújtani olyan integrált vízgazdálkodási tevékenységekhez, mely érinti a vízfolyások (folyók és árterek), nagy, sekély tavak, felszín alatti vízgazdálkodás, regionális és mezőgazdasági vízgazdálkodás, városi vízgazdálkodás és szennyvízelvezetés és vízgyűjtő medence minőségértékelését, segítve a Víz Keretirányelv (VKI) intézkedések végrehajtását és az általános monitoring értékelést.

Víztudományi és vízbiztonsági nemzeti laboratórium célja 

Kutatócsoport részvétel

1.I. Árvízbiztonsági koncepciók felülvizsgálata és megelőzés központú árvízvédelem

Az árvízszintek folyamatos emelkedésének, a magyar nemzetgazdaság teherviselő képességének, illetve a differenciált árvízvédelmi előírások figyelembevételével, az árvízvédelmi tervezés módszerének új szakmai ajánlását kell elkészíteni. Az új szakmai ajánlásnak figyelembe kell vennie a korábbi árvízvédelmi biztonsági koncepcióit, illetve illeszkednie kell a társadalmi, gazdasági és ökológiai feltételekhez is.

4.G. Dombvidéki vízgyűjtők

Hazánk területének 55%-a dombvidék. Extrém csapadékos időszakok egyik legsúlyosabb hidrológiai következménye lehet a domb- és hegyvidékeken megjelenő gyors lefolyású árhullámok, speciális esetben villám árvizek. A kisvízfolyások árhullámai ellen való védekezés egyik természetes eszköze a vízvisszatartás, a lefolyási intenzitás csillapítása: az agrotechnikai és erdészeti eszközökkel kombinált tározás. Ugyanakkor a hosszú száraz időszakok megjelenése is egyre gyakoribbá válik, amelynek szintén lehetséges kezelése a tározás. Szélsőséges esetek hatása a környezetre, társadalomra, a köz- és védelem igazgatásra és a gazdaságra is jelentős terhet ró. Az utóbbi évek egyre gyakoribb nagycsapadékai, az egy-egy patak vízgyűjtőjét érintő hirtelen lezúduló árhullámai, víztömegei megmutatták, hogy ellenük a védekezés nagyon nehéz, megoldás a megelőzés és a mind alaposabb felkészülés lehet. A hegy- és dombvidéken található vízfolyásaink, vízgyűjtőink kiterjedt meteorológiai, hidrológiai, és vízgyűjtő tulajdonságokkal jellemezhetők, ezért a több szempontú csoportosítás jelentős feladat. A helyenként szokatlan áramlási állapotok, árhullámok kialakulásának elemzése mindenképpen új szemléletet kíván meg.

Domnvidéki vízgyűjtők eredmények, hatások

6.C. A vízgyűjtő-gazdálkodási módszerek fejlesztése: az operatív vízgazdálkodás kereteinek meghatározása a felszíni vízkészletekre

A 2000/60/EK Víz Keretirányelv lefekteti az integrált vízgyűjtő-gazdálkodás révén a fenntartható fejlődési pályára történő átállás jogi alapjait. A VKI végrehajtása a környezet, a társadalom és a gazdaság vízgazdálkodáshoz kapcsolódó minden elemének rendszer szintű összefüggéseinek megértését igényli, amelyhez alapvető ismeretekkel kell rendelkezni a vízkészletekről, annak mennyiségéről és minőségéről, valamint az ökoszisztémák (a környezet/természet) és a társadalom igényeiről, azok kielégíthetőségéről, a változások és a problémák okairól. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja a jelentős vízgazdálkodási problémákra a lehetséges megoldások meghatározása.

A vízkészlet korlátosan rendelkezésre álló környezeti elem, amely részben képes megújulni. Az elmúlt évtizedek új kihívásainak figyelembevételével szükségessé vált a VKI végrehajtását támogató tudástár fejlesztése. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés számos ponton támaszkodik a víztestek vízgyűjtőinek hidrológiai viszonyaira, a felszíni és felszín alatti lefolyásra, az erózió, a táp- és egyéb szennyezőanyag emissziók ismeretére; ugyanakkor Magyarország nem rendelkezik olyan integrált modellel, mely képes a hidrológiát, a területi hordalék- és szennyezőanyag transzportot megfelelő léptékben egységesen kezelni. Az operatív vízkészlet-gazdálkodás kereteit a rendelkezésre álló vízkészletek, illetve a célkitűzésekhez tartozó ökológiai korlátok adják meg, ezen belül az optimális vízfelhasználás a különböző vízhasználatok gazdasági vonatkozásainak hidrológiai körforgáshoz kapcsolódó viszonyából határozható meg.

Az egyik legfontosabb alapfeladat a vízgazdálkodás számára az ökológiai szempontok mellett a társadalmi szempontokat is figyelembe vevő, mérlegelő tudásbázis létrehozása, amely minden további VKI-hoz köthető feladatnál megteremti a lehetőségét a vízkészletek védelméhez szükséges - ökológiai szemléletmódú - közép és hosszú távú fejlesztési szükségletek megalapozását.